A csönd közepe lesz ez

“We see beautiful adaptations everywhere / And in every part of the organic world / I have called this principle, by which each slight variation, if useful, is preserved

Struggle for existence

Nothing is easier than to admit in words the truth of the universal struggle for life / Or more difficult than constantly to bear this conclusion in mind / As more individuals are produced than can possibly survive / There must in every case be a struggle for existence”

Az első bejegyzés az indust.hu újjászületésére.

A csönd közepe ez. Nem a csönd széle. A síkcsönd közepe.
Mint rece-vályú körökkel mikro-sűrű hanglemez, fekete térsík.
És nincs játszani gép a zenét, gyémánt-fog tűhegy-körfutása, aminek szúráspontja izzik,
csak a néma hang-vályuk, hallgatás-lécek lapos spirál-köremelete. Csönd-epe.
Ahol a sík dombnak képzeli magát, elnyúlt teve-púpokkal hullám-görbületnek,
az esőfelhő szürke puszta gyűrődés-magányán temetők. Cifra, gőgös pénz-örökléttel belepve.
Zöld műanyag páfrány-tölgylevél-rozmaring-nyuszifül-koszorúk felhőivel a sírok köpenyezve.
Mint foszforeszkáló havas algatelepek, pikkelypajzs-koronák. Mint zöld fodros-pajzsgalléros tüskésgyíkok merednek.” (Juhász Ferenc)
 
* * *
Gyerekkoromban minden füzetbe, amibe verseket írtam, első lapra idézeteket kerestem, amit fellapozáskor újra elolvastam. Egyikbe a következő Lovecraft-kezdést másoltam:
 
(mikor?)Az utolsó napok rám törtek, és a létezés ostoba semmiségei – az áldozat testének egyetlen pontjára könyörtelenül hulló apró vízcseppek kínszenvedéséhez hasonlóan – már kezdtek megőrjíteni, az álom csodálatos rejtekébe menekültem előlük. Álmaimban megtaláltam azt a kevés szépséget, amit életemben hiába kerestem, és régi kertek, elvarázsolt erdők mélyén barangolhattam. Egy alkalommal, amikor a szél puha szárnyain finom illatot hozott magával, meghallottam a Dél hívását, s a különös csillagok alatt sóváran és szűnni nem akaróan megindultam feléje…

Indulok, egyszerre lesz itt pátosz és a nevetség, jelszavaink valának,.. industrial és persze a..  nagyszerű halál: “Köztörvényes”, morzsolgatja a szót, nagyon nagy betűvel morzsolgatja: beware the beast Man, for he is the Devil’s pawn; 24 órád van rá; a sense of emptiness is also part of a natural process of grief.

Hevenyészett, mondod, mintha ige lenne, létezik-e még egzakt, kérdezi akkor a blog. Ezt szeretném megtudni. Ezért az első bejegyzés. Nothing is easier than.. egy pont kevés, a harmadik sok, de minden pontban ott lesz a törvény teljessége:

A CSÖND KÖZEPE LESZEK.

(Ahol a sík dombnak képzeli magát.. tüskésgyíkok merednek..)

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük